ha én belenyalok a puncsfagyiba, agyrázkódást kapnak a mazsolák

reggel-dél-éjszaka

kávé-tej-cukor

hamburger-sültkrumpli-cocacola

fiatal-középkorú-idős

nap-hold-csillagok

zsidó-cigány-pap

fej-tor-potroh

pete-lárva-báb

jobb-közép-bal

menny-föld-pokol

3as út

3királyok

lélek-test-szellem

apa-anya-gyerek

tegnap-ma-holnap

múlt-jelen-jövő

szeretet-gyűlölet-közöny

reggeli-ebéd-vacsora

pénz-paripa-fegyver

alsó-közép-felsőfok

bronz-ezüst-arany

kék-sárga-piros

só-bors-paprika

születés-élet-halál

vízi-légi-szárazföldi

folyékony-szilárd-légnemű

Szeretni akart, mert más is tudta őt szeretni

Kati benne volt már a korban. Na nem úgy, hogy öreg volt, de lánynak már eléggé. Voltak fiúk az életében, voltak férfiak is már. Ugye érezzük a különbséget? Ahogy felnőtt, majd öregedett a kislány, majd a lány úgy maradtak el a fiúk, jöttek a férfiak, majd már a meglett emberek. Kati nem tudott választani, vajon miért? Hiába szerette őt meg bárki, ő se szeretni, se gyűlölni nem volt képes. Közöny kötötte béklyóba szívét. Persze elvolt ideig-óráig, néha érezte is, hogy igazán lángol benne a tűz, de mindig hirtelen kialudt. Már-már elfogadta, ez a sorsa, ő ugyan nem képes ilyen emberi érzelemre. Egyre inkább begubózott, az idős anyjával élte immár középkorú életét. Eljárt dolgozni, eljárt sportolni, de a délutánjait, estéit otthon szerette már tölteni.

Hirtelen meghalt az édesanyja, egy reggel nem ébredt fel többé. Kati olyan fájdalmat érzett, és dühöt, amit addig nem is ismert. Gyűlölte napokig a halott anyját, aki maga mellett tartotta és most itt hagyta egyedül. Aztán persze a gyász felőrölte ezt az érzést is, a közöny talán még rosszabb volt. Látták Kati barátai, hogy nagyon nagy baj van, egyszerűen kirántották alóla a talajt, nem volt felkészülve erre az érzelmi viharra. Próbálták kirángatni különböző programokkal az egyre elhatalmasodó depresszióból, pedig csak szeretni kellett.

Ekkor felbukkant az a tinédzserkori szerelem. Aki akkor is szeretni akarta és akit Kati is szeretni akart akkor is.

És akkor itt vagyok

Ausztrália. Melbourne. Reptér. Szerelem. Kín, vágy, nem megyek haza. Fiatal lány. Becsekkolás, ellenőrzés. Mindent megnéztek, de tényleg mindent. Várakozás, kín, vágy, nem megyek haza. Fogom a repjegyet. Utolsó hívás. Van nálam még 1000 dollár. Kirohanok. Nem mehetek. Kötelezettség. Beszállok, felszállok, visszajövök. Itt vagyok. Jól vagyok. Írok.

félelem – remegés, izzadás, megfeszült izmok, sikolyra nyíló ajkak, összeszűkülő szemek, zsibbadó láb, dadogás, bevizelés, körömrágás, összekucorodás, hideg kezek, tikkel, remeg a szeme, hátrálás, hátra lapul, összeszűkült pupilla, elsápad, kifut az arcából a vér, gyors szívdobogás, szemkontaktus kerülése, sírás

harag – fröcsögő beszéld, támadó állás, lendületes, heves mozdulatok, vöröslő arc, nyakon kidagadó erek, ökölbe szorított kéz, felszívja magát, kidülledő szemek, vagy tompán fojtott, vagy rikácsoló hang, üveges, merev tekintet, véreres tekintet, eltorzult arc, vicsorog, vonalszáj, előre ugró áll, fölé tornyosul, csapkodás, toporzékolás, sírás, káromkodás, döngő lépések

szeretet-boldogság-szerelem – csillogó szemek, kipirult arc, mosoly, elrévedő tekintet, szépség, nyitott testhelyzet, simogatás, könnyed lépések, melegség, sírás, lágyul a hang, magas hangszín

szomorúság-gyász – összezuhant vállak, kisírt szemek, szürke arc, legörbülő száj, lehajtott fej, gyakori sírás, mozdulatlanság, nagyon lassú mozdulatok. halk beszéd, fakó hang, erőtlen, suttogó, összeszorított száj, üresség a mellkassban, tördeli a kezét, morzsolgatja a papírzsebkendőt, kényszermozgások

undor – elhúzódás, grimaszolás, kezek a test előtt, összezárt tartás, elzöldül, összeszorított száj, öklendezés, hányinger, hányás, hátra hőköl, nyögés,

Sztaniszlav Grof: Pszichológia jövője, a jövő pszichológiája

A lány a hóban

Télen született, hideg volt. Nem baj, annál jobban fogja szeretni ezt az éghajlatot, mondták. Mikor megszületett az volt a szokás, hogy a gyerekeket már nagyon kicsi csecsemőnek vitték mindenhova, hiszen az élet attól nem állt meg, hogy egy új élet jött a világra. A lányt is édesanyja bebugyolálta és a hátára kötötte, úgy vitte magával végezni a dolgát. Hideg volt, mindig. A sátorban ropogó tűz esténként csak nagyon rövid ideig vonta be fénnyel és melegséggel a helyet, ahol az egész család álomra hajtotta a fejét, hamar kialudtak a lángok, megszűnt a varázslatos táncoló fény vele együtt a meleg is. A csecsemőből kislány, a kislányból nagylány, majd nő lett. És állandóan fázott. Hogy lehet valamit ennyire utálni, amiben benne kénytelen élni? Az alig pár hét alatt elillanó rövid, hűvös nyár után már jött is az ősz, a hideg és a sötét. A lány állt a sátor előtt, karjait maga köré fonva, szája szélét grimaszba húzva nézte összeszűkült szemmel a hóesést. Szinte hallható volt, bár csupán némán öklendezett az undortól. Biztos volt benne, hogy valahonnan mélyről hozta magával, egy másik világból.

A pezsgő majdnem felrobbant a forró sátorban. De rejtegetni kellett a nagymama elől. A 15 éves lányok nem ihatnak alkoholt. De Lili és Hédi már középiskolás, egyedül nyaralnak! Na jó, nem teljesen, de nem alszanak a nagymamával a házban, hoztak sátrat, köszönik szépen, nagyon jól megfelel nekik a kert a körtefa alatt. Lili a 15öt fogja tölteni holnap. A kifli mellé vettek egy üveg pezsgőt is, mondván, majd keresnek valakit a környéken, akivel közösen megisszák a kislány szülinapján. Tehették, a nyári Balatonpart nyüzsgött a fiataloktól. A két lány már második hetet töltötte Hédiék családi nyaralójában a 79 éves nagyi remek felvigyázása alatt. Nagyi este 10kor becsapta a spalettát, lekapcsolta a villanyt és lefeküdt aludni. Lili és Hédi ekkor kezdte meg az éjszakai műszakjukat. Napközben jól nevelt kis lányként lángost ettek és strandoltak, bevásároltak a nagymamának, segítettek füvet nyírni, vagy egyszerűen tollasoztak a ház előtt. Az éjszakai műszak is csak a 15éves budapesti gimnazista lányok fejében tűnt erősnek. Ahhoz képest, amit tanévközben csináltak, nyilván az is volt. Sose volt még éjszakai műszakjuk. Ehhez képest a Balatonon lázadásként minden este a spaletta csapódása után kimásztak a kerítésen és mint a területüket bejáró oroszlánok, utcáról utcára végig járták Aligát. Eközben persze a hasonszőrű tini társaikkal itt-ott összeakadtak, napoztak holdfénynél a patakparton, vagy ültek a stégen az elemes kismagnóval és hallgatták 1992 nyári slágereit.

Hédi 3 hónappal előbb töltöti be a 15öt, mint Lili. Mintha bármit is számítana ez. Még is ő volt a vagányabb, akkor azt gondolta, mert idősebb. Neki már volt fiúja, csókolózott is. Persze azóta már szakítottak, csak nem köti le magát Hédi is az elsővel, mint az anyja! Lili irigy csodálattal hallgatta Hédi előző nyaralásának storyját, amikor überromantikusan elcsattant az a bizonyos első csók ott a Tisza holtágán egy csónakban. Aztán némi kárörömmel hallgatta azt a storyt is, mikor Hédi és Csabi heves szóváltás után két hét járás után szakítottak, mert nem bírták áthidalni a XII. kerület és Újpest közt feszülő hatalmas távolságot.

Hédi és Lili előző szeptemberben kezdte a gimit, az első nap egymás mellé ültek le a padba. Idilli környezetben a Szabadság hegy oldalában természetesen a második héten már a tanórák csak zavaró tényezők voltak az életükben. Egyszerűen fel nem foghatták, minek kell 45 percet ülni valami unalmas történelem, magyar, matek, vagy ne adj isten kémia órán, hogy utána alig 10 percet beszélgethessenek.

A történtek ellenére lányok megúszták maradandó nyomok nélkül a nyarat, ugyanazok a kis csitrik maradtak még egy ideig. Véget ért a balatoni nyár, a vonat nem várt, és az iskola sem. Szeptember 1én reggel 8kor becsengettek a Tamásiban is.

Fűzfáné Bvótyik Erzsébet – Bobe

Sipos Tibor

Kis Orsolya